Kedvenc.info

A kutya vagy eb  ujjon járó emlős ragadozó állat, a szürke farkas  háziasított alfaja. Az egyetlen olyan állatfaj, amely tudományos nevében megkapta a familiaris, azaz a családhoz tartozó jelzőt.

Ezenkívül tágabb értelemben kutyának neveznek a kutyafélék  családján belül a valódi kutyaformák  nemzetségéhez tartozó több más fajt is: ilyenek például a kisfülű kutya , az ázsiai vadkutya a nyestkutya  az afrikai vadkutya vagy hiénakutya  és az őserdei kutya. A háziasított kutyát mindezektől aházikutya elnevezéssel különböztetik meg. Szócikkünkben „kutya” alatt a házikutya értendő.

A kutyák munkatársként/munkaeszközként (például: őrkutyák, vadászkutyák, szánhúzókutyák, vakvezetőkutyák), terápiás állatként , házi kedvencként, táplálékforrásként (például a Csau csau),(elsősorban Kelet-Ázsiában, vagy éhínség idején) egyaránt szolgálják az embereket.

Fajtáit feladatuk, hasznosításuk szerint csoportosítják. Három fő csoportjuk:

• vadászkutyák – fő típusaik: agarak, kopók, retrieverek, spánielek, tacskók, terrierek, vérebek és vizslák
• munka- és őrkutyák – fő típusaik: terelőkutyák és kísérőkutyák, őrzőkutyák, mentőkutyák, harci kutyák, szelindekek (más névenmasztiffok), buldogok, buldogterrierek, dogfélék stb., spiccek és szánhúzó kutyák
• ölebek – többnyire kis termetű kutyák

Elnevezései és használatuk 

A kutya szavunk hangutánzó eredetű állathívogató szóból ered. Erre mutat sok alakváltozata: kucsa, kucsu, kucsó, kucó. A magyartól függetlenül kialakult, hasonló kutyahívogató szavak például a szerb és horvát kuci, az ukrán kucsu kucsu, a oszmán-török kuçukuçu.

Az eb szó ugor kori örökségünk. A másik két ugor nyelvben (manysi és hanti) a kutya neve emp. Az eb szó ma már csak hivatalos és szaknyelvi szóként („ebadó”, „ebtenyésztő”), illetve egyes kifejezések, szólások és közmondások elemeként használatos („ebadta”, „ebihal”, „ebugatta”, „eben gubát cserél”, „ebek harmincadjára vet”, „ebül szerzett jószág ebül vész”, „eb ura fakó” stb.).[6]

A kutya háziasításának története 

A kutya a farkas háziasításával (domesztikációjával) jött létre, amint azt mitokondriális DNS-adatok is bizonyítják. A háziasítás kezdetének időpontját tudományos viták övezik, de általában 10 000–100 000 évvel ezelőttre teszik, vagyis a kutya a középső kőkorszak vagy az újkőkorszak óta társa az embernek. A háziasítás kezdeteiről semmilyen dokumentum sem maradt fent, ezért főképp feltételezésekre hagyatkozhatunk. A németországi Oberkassel környékén feltártak egy hozzávetőleg 33 ezer éves kutya állkapcsot, amely a legkorábbi ismert háziasított állat maradványa lehet, illetve Szibériában egy koponyát. A két lelet azt a feltételezést támasztja alá, hogy a domesztikáció egyszerre több helyen ment végbe.

Létezik olyan vélemény is, hogy a kutyák az emberrel együtt jelentek meg hozzávetőleg 125 ezer évvel ezelőtt. Ennek a véleménynek azonban ellentmond, hogy olyan vadkutyát nem találtak, amely nem elvadult volna. A legtöbb lelet Izraelből és Palesztina területéről származik, ami a kutya délnyugat-ázsiai eredetét látszik igazolni. A koponyaszerkezet alapján viszont a kelet-Ázsiaikialakulás és a kínai farkastól való származás is lehetséges. A mitokondriális DNS-vizsgálatok alapján is a kelet-ázsiai teória a valószínűbb, ugyanis innen származtak a legváltozatosabb minták. Viszont mára már bizonyos, hogy a kutya kizárólagos őse a farkas. (Konrad Lorenz egy ideig bizonyos kutyaféléknek más őst, az aranysakált tulajdonította, de később visszavonta elméletét. A kutyafajták közötti genetikai variáció nem kisebb, mint a farkasok és a kutyák közötti (0,2%).

A vadkutyák vagy farkasok illetve az emberek vadászati stratégiája valószínűleg nagyon hasonló lehetett, azonban az eltérő fizikai adottságok nem vetélytársakká, hanem szövetségessé tette őket. Ennyi idő után nehéz megmondani mi lehetett az első lépés a két faj együttműködésében, de talán valahogy úgy kezdődhetett a dolog, hogy a tűz mellett ülő ember a körülötte bóklászó farkashoz nem egy követ vágott, hanem egy lerágott csontot dobott neki. Lehet, hogy eleinte nem is vadásztársat, hanem egyszerű élelem és prémforrást látott a farkasokban.

Az emberek körül bóklászó, azokkal együtt nomád életmódot folytató kutyák valószínűleg előbb jelezték az idegeneket vagy egyéb veszélyeket, mint ahogy azokat az emberek észrevették volna, esetleg el is riasztották azokat, vagy együtt szállhattak szembe a veszéllyel ezzel növelve az emberek és a kutyák biztonságát egyaránt.

A kutyák háziasításával kapcsolatban rókákkal végeztek kísérleteket. Kiválasztottak néhány hím és nőstény rókát, és az emberrel barátságosabbakat tenyésztették tovább (ez volt az egyetlen szelekciós szempont). Néhány generáció után egyre több kutyára jellemző viselkedési és külső jegy jelent meg a populációban.

A domesztikáció szakaszai

• kb. 15 000 éve: általánosan, farkasfajtától különböző módon az ember közelében élő állatokban csökken az ember iránti agresszió.
• kb. 14–15 000 éve: az ember letelepedett életmódot alakít ki, ezzel párhuzamosan elkezdődik a farkasfélék irtása, így nő a falkák szaporodási izolációja, kialakulnak helyi változatok.
• Kr. u. 1. század: Columella olyan kutyák tenyésztését javasolja, melyek megjelenési formája eltér a farkasétól (pl. a pásztorkutya legyen fehér, a juhászkutya legyen fekete)
• 19. század vége: a tudatos, fajta szerint szelektált kutyatenyésztés kezdete (1873: az első ebtenyésztő egyesület Nagy-Britanniában) különböző, de hasonló karakterű egyedek).

Kutyafajták 

A kutyák nagyon sok módon segítik az embert. Minden feladathoz más a kutya optimális testfelépítése, illetve viselkedése. A világon jelenleg mintegy 430 kutyafajta van nyilvántartva, és a mai napig folyik új fajták kitenyésztése. Ezek közül egyre kevesebbet használnak arra a célra, amire kitenyésztették őket, így egyre több fajta válik ketté kiállítási és munka vérvonalra (például a német juhász és a labrador retriver). Az eredeti feladatok eltűnésével a tenyésztési szempontokból is eltűnik az eredeti tenyésztési cél is eltűnik. Például napjainkban egyre több pásztorkutya fajta a nyájak őrzése és terelése helyett őrző-védő szerepkörben szerepel. A kutyáknál megkülönböztetik a két vagy több fajta kereszteződéséből származó a keverékeket és a fajtatiszta egyedeket. Utóbbiakat törzskönyvi nyilvántartásba veszik. Az azonos fajtájú egyedeket közös külső és belső jellemzők (úgynevezett vézenjegyek) kötik össze a közös származáson kívül. Ezeket a fajtastandard tartalmazza. A fajtajegyek némelyike negatívan hathat a kutya egészségére, ilyen rizikófaktor például a spánielek hosszú füle. Más külső jellemzők egyenesen genetikai rendellenességként foghatók fel, például a buldogok állkapcsa, a meztelenkutyák vagy a tacskók rövid lába. A keverék kutyákat másképpen korcsnak is szokták nevezni. A két fajtiszta kutya szándékos keresztezéséből született kutyákat gyakran fajtakeresztezettnek nevezik.

A kutyafajták felosztása az FCI szerint 

A kutyafajtákat tíz csoportba osztották. Ezeket megjelenés vagy szerep alapján alakították ki. A tíz csoport:

• I. fajtacsoport: pásztor- és juhászkutyák
• II. fajtacsoport: schnauzerek, pinscherek, örző-védő ebek, masztiffok
• III. fajtacsoport: terrierek
• IV. fajtacsoport: tacskók
• V. fajtacsoport: spitzek és ősi típusú kutyák
• VI. fajtacsoport: kopók, vérebek
• VII. fajtacsoport: vizslák, szetterek
• VIII. fajtacsoport: vízi vadászok
• IX. fajtacsoport: társasági kutyák
• X. fajtacsoport: agarak

A kutya anatómiai felépítése

A kutya csontváza

A kutya vázát kétfajta csont alkotja: csöves csontok (ilyen például a lábszárcsont) és a lapos csontok (például a koponya és a lapockacsont). Acsontváz emelőszerűen működő csontok összessége, amelyeket a hozzájuk tapadó izmok mozgatnak. A csontok ízületeken keresztül érintkeznek egymással. Bonyolult felépítésük szilárdságot ad nekik, de ez nem nehezíti a mozgást; a kötőszöveti szalagok lehetővé teszik a csontok korlátozott mértékű és meghatározott irányú elmozdulását. A csontnak az ízülethez tartozó részét porc fedi, amely könnyebbé teszi az ízület mozgását és segít elnyelni a rázkódási energiát. A csöves csontok az embrionális fejlődés során porcos szerkezetűek, a vemhesség kései szakaszában alakulnak valódi csontokká. A fiatal, még növésben lévő kutyáknál a csonthártyák belső rétege aktívan osztódik, így a csontok kívülről folyamatosan vastagodnak. A csöves csontok hosszanti növekedése az ízületekhez közel eső üvegporc-lemezben történik. Később a porc elcsontosodik, így hosszabbodik a csont. A csöves csontok hossznövekedése a kutyák tíz hónapos korára teljesen befejeződik.

Érzékszervei 

Uexkül szerint minden élőlény a saját érzékelésének világába van bezárva, mivel érzékszerveivel az őt körülvevő világnak csak egy kicsike részét képes érzékelni, illetve idegrendszerével, mentális képességével feldolgozni.

Az ember akinek az elsődleges érzékelési élménye a látás, nehezen tudja elképzelni, hogy milyen lehet a kutyák, elsősorban illatokból álló világa. A kutyák szaglása és hallása az emberénél sokkal fejlettebb, így kutyák képesek kiszagolni az elejtett vadakat, vagy akár a kábítószert és arobbanóanyagot.

Orr 

A kutyák egyik legfigyelemreméltóbb sajátsága a szaglásuk. Minden kutya ösztönösen szagmintát vesz, amiről csak lehet, legyen az ember, egy másik kutya, vagy akár egy hely. A kutyák orra töméntelen információt képes felfogni, és körülbelül milliószor érzékenyebb az emberénél. Agyukban rengeteg idegsejt végzi a szaglószervi ingerekfeldolgozását. A kutyák orrának érzékenysége a szaglóhám megnövekedett felületének, illetve a fejlett agyi feldolgozásnak köszönhető. Egy átlagos kutyánál ennek a felületnek a nagysága 130 cm², míg az embereknél csak 3 cm². Szaglóhámjuk sűrűn redőzött, fodrai között megrekednek a szaganyagok.[18][19][20]

Szem 

Kutya szeme alapjában véve nagyon hasonlít az emberi szemhez. Természetesen több különbség van közöttük, ezért az ember és kutya látása és látótávolsága sem egyforma. A szem két fő részét a szemlencse választja el egymástól. Mikor a kutya növekszik, a szemlencséje is nő, ehhez a növekedéshez szükséges anyagokat a szemlencsetok élő sejtrétege biztosítja. A kutya szemének három rétege kívülről befelé: az ínhártya (sclera), a középső réteg (uvea) és az ideg- vagy recehártya (retina). Az ínhártya elől a szaruhártyába megy át. Sötétben a kutya jobban lát az embernél, ugyanakkor színlátása igen gyenge, egyrészt mert retinájának ingerfelfogó sejtjei között túlsúlyban vannak a fényérzékeny pálcikatestek, másrészt a pálcikák rétege alatt találhat  tapetum lucidum miatt, mert az visszaveri a pálcikákra az összegyűjtött fénysugarakat. Ennek a vadon élő kutyák nagy hasznát veszik, mivel sötétben vadásznak. A mozgásra már igen messziről felfigyelnek. Az álló, mozdulatlan tárgyakat viszont nem érzékelik jól. A kutyák látótere kétféle lehet. A rövid fejű fajtáknál a szem előrenéz (például a buldognál), és nagyobb az átfedés a két szem látótere között. A hosszú fejű fajtáknál (például: drótszőrű foxterrier, agár) a szem kissé oldalra néz, látóterük között csak kicsi az átfedés.

Fül 

A fül a kutyák egyik legkifinomultabb érzékszerve. A kutyák füle külső megjelenésükben igen változatos, ennek ellenére minden kutyafaj kitűnően hall. Képesek az emberi fül számára hallhatatlan, nagy rezgésszámú hangok (ultrahangok) érzékelésére is. A kutyák sokszor akár négyszer olyan messziről meghallják a hangot, mint az átlagos hallású ember. Két fajta fület különböztetnek meg. Vannak lecsüngő fülű fajták (például a basset hound), és vannak hegyes, hetykén felálló fülű fajták (például a mudi).

• 

  Két fültípus: lelógó …

 
• 

  … és hetykén felálló fül

Kültakarója

A kutyák testét általában bunda borítja (kivéve néhány meztelenkutya fajtát). A szőr lehet rövid, vagy hosszú. A fiatal kutyáknak születés után gyakran a felnőttkoritól eltérő szörzetük van, ami általában selymesebb, bolyhosabb, mint a felnőtteké, gyakran a mintázata, színe is eltérő. A színváltásra példa, hogy az afgán agarak feketén születnek, és az első vedlés során érik el a végleges színüket, vagy a dalmata kiskutyák fehéren születnek és később jelennek meg rajtuk a foltok.

A kutyák évente kétszer vedlenek. Ősszel a nyári bundájuk helyett sűrűbb, hosszabb téli bundát növesztenek, tavasszal pedig a melegebb időjáráshoz megfelelőbb rövidebb ritkábbat. A vedlés során az elöregedett szőrszálak kihullanak.

A lakásban tartott kutyák gyakran egész évben vedlenek.

Magyar kutyafajták

• 

  Puli
 
• 

  Pumi
 
• 

  Mudi
 
• 

  Kuvasz
 
• 

  Komondor
 
• 

  Drótszőrű magyar vizsla
 
• 

  Rövidszőrű magyar vizsla
 
• 

  Magyar agár
 
• 

  Erdélyi kopó

A kutya szaporodása 

A nőstény kutyát szukának, a hímet kannak nevezik. A kanok bármikor készen állanak a párzásra, míg a nőstények csak a párzási időszakban, amikor a szuka úgymond „tüzel”.

A szuka tüzelése 

A szukát az első tüzelés időpontjától tekintik ivarérettnek. Az első tüzelés időpontja összefügg a teljes testméret elérésének időpontjával. A kistestű kutyáknál ez az időpont a 6–8 hónapos kor környékén, míg nagy testű kutyáknál egy éves kor utánra tolódik. A tüzelés általában március vagy november környékén következik be, és hozzávetőleg 21 napig tart, de a tüzelés hossza a fajtától is függ. A tüzelés kezdetén a szuka még nem engedi magához a kanokat. A fedezésre a tüzelés 12. és 14. napja közötti időszak a legalkalmasabb.

Ebben az időszakban a szukát nem célszerű közösségbe (kutyafuttatóba, kutyaiskolába) vinni, mert a kan kutyákat mágnesként vonzza magához, ami felforduláshoz, az állatok küzdelméből kifolyólag az emberre is veszélyes helyzetekhez, kutyák elvesztéséhez, illetve nem kívánt szaporulathoz vezethet.

A szuka tüzelését az jelzi, hogy pérája (nemi szerve) megduzzad, az állat nyugtalanul viselkedik, felkelti a kanok érdeklődését, vércseppeket hagy maga után.

Vemhessége

A fedezést követően – amennyiben a megtermékenyítés sikeres volt – a szuka 58–62 nap elteltével világra hozza kicsinyeit. Az alom mérete (az utódok száma) függ a kutya fajtájától, illetve egyéb tényezőktől. A kölykök várható számát legegyszerűbben ultrahang vizsgálattal lehet megállapítani a vemhesség 24. napját követően.

A vemhesség második felében a szuka fokozott odafigyelést, illetve, mivel a megnagyobbodott méh kisebb helyet hagy az emésztési rendszernek, illetve a magzatok is egyre jelentősebb mértékben vonnak el tápanyagokat a szukától, gyakrabban kell etetni.

Ha a vemhesség rendben lezajlik, a 60. nap környékén megindul az ellés. A szuka hozzávetőleg óránként hozza világra kölykeit, majd megszoptatja őket.

A nem kívánt szaporulat megelőzése

A nem kívánt vemhesség a legegyszerűbben ivartalanítással előzhető meg, ami egyben bizonyos betegségekkel szembeni védelmet is jelent. A fiatal korban (ivarérés előtt) végzett ivartalanításnak nincs ismert negatív mellékhatása a hobbi célból tartott kutyákra, viszont a gazdát megkíméli a kölykök felnevelése és gazdák keresésének feladatától, a kanokban csökkenti a domináns viselkedést, illetve a versengést. A felnőtt korban ivartalanított állatok esetében a műtét után célszerű a táplálék mennyiségét csökkenteni.

A kutya betegségei 

A többi háziállathoz hasonlóan a kutyát is több fertőző, valamint genetikai betegség fenyegeti, de ezek nagy része szűréssel, oltással és megfelelő tartással megelőzhető.

A kutya egészségének megromlását leghamarabb általában a viselkedésén lehet észrevenni. Ilyenkor levertnek és zárkózottnak látszik, és kevesebbet mozog, mint máskor. Megváltozhat az étvágya is: olykor javul, máskor romlik.

A betegségről árulkodik a láz. A kutya normális testhőmérséklete 38,5 °C a végbélben mérve. A testhőmérséklet azonban nem csak betegségtől, hanem szaladgálástól, vagy egyéb természetes folyamatoktól is megemelkedhet.

Fertőző betegségek 

A kutya – különösen kölyökkorban – ki van téve a fertőző betegségeknek, ezért kell elkezdeni a kutya oltási programját már nyolc hetes korban.Tanácsos a veszettség, valamint az egyéb kutyabetegségek elleni kombinált oltások rendszeres beadása.

• A veszettség halálos, emberre is átterjedő idegrendszeri betegség, amit vírus okoz. A veszettség elleni oltás Magyarországon kötelező, ennek köszönhetően a veszettség városi környezetben csak nagyon ritkán fordul elő.
• A babesiosis lappangási ideje 3–7 napos, és ezt gyors kondíció- és súlyvesztés követi. A kórokozója egy, a kutya vörösvértestjeiben élősködőegysejtű parazita, kullancsok terjesztik. A kezelést a betegség felismerése után azonnal meg kell kezdeni. Megelőzése kullancsellenes készítményekkel történik. Újabban elérhető célzott védőoltás is.
• A Lyme-kór baktériumait szintén kullancsok terjesztik. Mivel tünetei nem specifikusak, csak vérvizsgálattal diagnosztizálható. Nehezen gyógyítható, és sokszor jár szövődményekkel. Megelőzése kullancsellenes készítményekkel történik.
• A parvo a macskák hasonló megbetegedést okozó vírusának mutálódásával került át a kutyákra, és a védőoltás elterjedésééig rengeteg áldozatot szedett.
• A szopornyica egy régóta ismert, vírus okozta és lázzal járó kutyabetegség, ami elsősorban a néhány hónapos kutyákra veszélyes. Megelőzése védőoltással lehetséges.
• A coronavírusos bélgyulladáselsősorban a fiatal kutyák betegsége, de ritkán a felnőtt kutyákat is megfertőzheti. Csak 1998 óta tudjuk, hogy a kórokozó a macskák hasonló vírusának egy mutációja. A tünetek: étvágytalanság, hasmenés, hányás, de a parvovírushoz képest sokkal enyhébb lefolyású és kevésbé rosszindulatú megbetegedés, a hasmenés miatti kiszáradásveszélyeztetheti a kutya életét. Megelőzése védőoltással lehetséges.
• A kennelköhögés tünetegyüttest egy sor különböző kórokozó is előidézheti a csoportosan tartott kutyáknál. Általában jól gyógyítható, azonban társaságba, például kutyaiskolába járó kutyáknál, vagy csoportos sétáltatás esetén célszerű az állatot oltás, vagy orrspray segítségével immunizálni.
• Fertőző májgyulladás (Rubarth-kór) az egész világon előforduló vírusos fertőző betegség. Laboratóriumi vizsgálatok szerint a felnőtt kutyák 80%-a tünetmentesen átvészelte a betegséget, azonban a legyengült állatok között között sok áldozatot szed. A betegség nem azonos az azonos nevű emberi betegséggel.

Féregfertőzések 

A toxokariázis a Toxocara canis nevű hengeresféreg által okozott betegség. Az élősködő a kutyák között világszerte elterjedt, s ebben közrejátszik az is, hogy a vemhes szuka a méhlepényen keresztül a magzatoknak is átadja a fertőzést, valamint a féreg a szoptatás során is átjuthat a kölykökbe. A parazita az állat bélcsatornájában él, a peték az ürülékkel jutnak ki a külvilágba. A peték ezt követően tovább fejlődnek a talajban, és egy hónapon belül fertőzőképessé válnak.

A kutyagalandféreg (Echinococcus granulosus) is a kutyák belében szaporodik, s a peték a bélsárral ürülnek. A természetben a juhok és más állatok fertőződnek meg a petékkel szennyezett füvet lelegelve, és a lárva különböző szervekben telepszik meg, várva, hogy egy kutyaféle megegye a gazdaállatot, így átjuthasson annak bélcsatornájába.

A Dipylidium caninum a kutyaürülékben találhatók, ahol ezeket a bolhalárvák elfogyasztják, s bennük fejlődik ki a féreglárva. Tisztálkodásuk során a kutyák (és a macskák) lenyelik a fertőzött rovarokat, és így a féreglárvák a bélcsatornába jutnak, ahol ivaréretté válnak.

Veszélyes ételek 

A kutyák egészségét számos dolog lenyelése veszélyeztetheti, van ami sérüléseket, van ami mérgezést okozhat.

A csirkeláb-csirkeszárny csöves csontja szilánkosan törik, megsebezheti a kutya száját, és a bélbe kerülve is sérüléseket okozhat. A lenyelt kukoricacső-darabok is belső sérüléseket okozhatnak.

Az ismertebb veszélyes ételek, a csokoládé, a koffeintartalmú italok, az alkohol, a hagyma, a gomba és az élesztő veszélyein túl mind újabb az embereknél szokásos ételről-italról derül ki, hogy a kutyát már viszonylag kis mennyiségben is megbetegíti. Ilyen például a szőlő és a mazsola által okozott mérgezés is, aminél egyelőre nem ismeretes, hogy melyik összetevő vezet a mérgezéshez.

A krumpli ballasztanyagként szolgál, nem tudják megemészteni a benne található keményítőt, ezért kerülni kell a kutyák burgonyával, valamintkáposztával és hüvelyesekkel történő etetését.

Mérgezések 

A mérgezések megelőzésének alapszabálya, hogy soha ne tároljunk mérgező anyagokat olyan helyen, ahol a kutya hozzáférhet.

A rosszindulatú mérgezések megelőzésében segíthet az élelemmegtagadás megkövetelése a kutyától.

A mérgezett kutya viselkedése megváltozik, mozgása bizonytalanná válik, esetleg bénulásos, vagy görcsös tüneteket mutat.

Genetikai betegségek 

• Csípőízületi diszplázia a kutyák leggyakoribb örökletes betegsége. Általában közepes és nagytestű kutyákon jelentkező ízületi elváltozás, amely azt jelenti, hogy a csípőízület nem megfelelően ül a kápában. A betegség általában a kor előrehaladtával romlik, ez azonban megfelelő életmóddal lassítható, illetve a tünetek műtéttel enyhíthetőek.
• Epilepszia rohamokkal járó idegrendszeri betegség. Népies nevén nyavajatörés. Lehet örökletes, vagy okozhatja fertőzés, anyagcserezavar, vagy egyéb betegség szövődménye.
• Farkastorok esetén a kutya szájpadlása kettéhasadt, gyakran nyúlszájjal együtt jelentkezik. A farkastorokkal született kölykök életképtelenek.

A kutya intelligenciája 

A kutya tanulási képességeinek a megítélése eléggA kutyák képesek tanulni, alkalmazkodni a környezethez. A kutya falkában élő állat, és mint ilyen, könnyen megérti a környezetében az emberek (és állatok) közötti társadalmi kapcsolatot, hierarchiát. Az emberrel együtt töltött évezredek alatt a kutya és az ember megtanult együtt dolgozni. A kutyák képesek a gazdájukat utánozva tanulni, illetve a megfigyelt cselekvést a saját lehetőségeikre alkalmazni (amit a gazda a kezével csinált a kutya a szájával, vagy fordítva). Az együttélés során megfigyeli a gazdáját, és szinte olvas a gondolataiban, apró viselkedési jelekből igen pontosan meg tudja becsülni a gazda terveit, illetve, ha megoldhatatlannak tűnő feladattal szembesül – ellentétben a farkassal –, képes gazdája segítségét kérni. A kutya a csecsemőkhöz hasonlóan felismeri az ember kommunikációs szándékát. A farkassal és a csimpánzzal ellentétben a kutyának van fehér szembogara, ezért a kutya és az ember képes követni egymás tekintetét, illetve utasítást, információt tud egymásnak átadni a tekintetével.

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat